Az “Iszlám a gyakorlatban” című cikksorozat célja, hogy bemutassa, mely Koránverssorok alapján tanulhatta meg Mohammed Próféta (béke legyen vele) az iszlám alapvető gyakorlati alkalmazásait.
A Prófétát követő második generáció (a ‘tabi’un’ = اَلتَّابِعُونَ) idejében az emberek elkezdték összekeverni a ‘hadísz’ = حديث (“Prófétáról szóló elbeszélések“) és a ‘szunna’ = سنة (“a Korán gyakorlatba helyezése, Korán-alapú példamutatás a Próféta által“) jelentését. A Korán magyarázatának helyes módszertana feledésbe merült, így a Korán egyes részei magyarázat nélkül maradtak. Emiatt a vallástudósok nem találták meg a válaszokat a Koránban, és a hadíszok tartalmában kerestek magyarázatot, amelyre ekkor már a ‘szunna’ = سنة kifejezést is használták. A Koránt részben a hadíszokkal kezdték helyettesíteni, , “felülírni” és elterjedt a Koránon kívüli kinyilatkoztatás elképzelése, amely szerint a vallás gyakorlata szempontjából szükséges információk (például az imádkozás módja) nem találhatók meg hiánytalanul a Koránban. Az utolsó isteni kinyilatkoztatástól, azaz a Korántól való eltávolodás, helyette a különböző, egymástól eltérő forrásokra való támaszkodás eredményeként az eredeti iszlám vallás deformációkon ment keresztül, megannyi vallási nézet alakult ki. Mindez vallási és politikai megosztottsághoz vezetett az emberek között, teljesen lehetetlenné téve az egységes fellépést az igazságtalanságok ellen. Aktuális példa erre, hogy a muszlimok jelenleg képtelenek bármit is tenni Palesztina megszállása és a Gázában folyó genocídium ellen. A cikk célja, hogy bemutassa, a Korán az egyetlen isteni kinyilatkoztatás, amely csakis a Korán által tanított módszerrel érthető meg, és hogy az iszlám gyakorlati aspektusai (például a rituális ima is) részletesen megtalálhatók a Koránban.
AZ ISZLÁM A GYAKORLATBAN: AZ ÜZENET – 1. RÉSZ[1]
Korán 4:125
وَمَنْ اَحْسَنُ د۪ينًا مِمَّنْ اَسْلَمَ وَجْهَهُ لِلّٰهِ وَهُوَ مُحْسِنٌ وَاتَّبَعَ مِلَّةَ اِبْرٰه۪يمَ حَن۪يفًاۜ وَاتَّخَذَ اللّٰهُ اِبْرٰه۪يمَ خَل۪يلًا
Ki járhat annál szebb és jobb úton, mint aki jótevő, és csak Istennek rendeli alá önmagát[2], és az Ábrahám által követett helyes utat[3], a bálványoktól mentes, egyistenhívő utat követi. Isten közeli baráttá tette Ábrahámot.
Korán 4:163
اِنَّٓا اَوْحَيْنَٓا اِلَيْكَ كَمَٓا اَوْحَيْنَٓا اِلٰى نُوحٍ وَالنَّبِيّ۪نَ مِنْ بَعْدِه۪ۚ وَاَوْحَيْنَٓا اِلٰٓى اِبْرٰه۪يمَ وَاِسْمٰع۪يلَ وَاِسْحٰقَ وَيَعْقُوبَ وَالْاَسْبَاطِ وَع۪يسٰى وَاَيُّوبَ وَيُونُسَ وَهٰرُونَ وَسُلَيْمٰنَۚ وَاٰتَيْنَا دَاوُ۫دَ زَبُورًاۚ
Ahogy Kinyilatkoztatást adtunk Noénak és az utána következő Prófétáknak, bizony, neked is Kinyilatkoztatást adtunk. És Ábrahámnak, Izmáelnek, Izsáknak, Jákóbnak és unokáinak, Jézusnak, Jóbnak, Jónásnak, Áronnak és Salamonnak is Kinyilatkoztatást adtunk. És Dávidnak is adtunk egy Zsoltárt/egy könyvet[4].
Korán 6:161
قُلْ اِنَّن۪ي هَدٰين۪ي رَبّ۪ٓي اِلٰى صِرَاطٍ مُسْتَق۪يمٍۚ د۪ينًا قِيَمًا مِلَّةَ اِبْرٰه۪يمَ حَن۪يفًاۚ وَمَا كَانَ مِنَ الْمُشْرِك۪ينَ
Mond: “Az én Mesterem a helyes útra vezetett engem, a szilárd alapokon álló, igaz vallás útjára, amelyet Ábrahám is követett. Ábrahám egyistenhívő volt, és nem tartozott a bálványimádók közé.”
Korán 10:37
وَمَا كَانَ هٰذَا الْقُرْاٰنُ اَنْ يُفْتَرٰى مِنْ دُونِ اللّٰهِ وَلٰكِنْ تَصْد۪يقَ الَّذ۪ي بَيْنَ يَدَيْهِ وَتَفْص۪يلَ الْكِتَابِ لَا رَيْبَ ف۪يهِ مِنْ رَبِّ الْعَالَم۪ينَ۠
A Korán nem egy olyan könyv, amelyet valaki kitalálhatna, majd Istennek tulajdoníthatna. Ellenkezőleg, ez a korábbi Kinyilatkoztatások igazolása[5], valamint a Könyv/az Írás (azaz a Korán és a korábban kinyilatkoztatott Könyvek összességének) részletes magyarázata. Semmi kétség nem fér hozzá: ez a világok Urától, minden létező Tulajdonosától származik.
Korán 16:123
ثُمَّ اَوْحَيْنَٓا اِلَيْكَ اَنِ اتَّبِعْ مِلَّةَ اِبْرٰه۪يمَ حَن۪يفًاۜ وَمَا كَانَ مِنَ الْمُشْرِك۪ينَ
Kinyilatkoztatott számodra: “Ábrahám egyistenhívő és igaz vallását[6] követve éld életed! Ábrahám nem tartozott a bálványimádók közé.”
Korán 21:24-25
اَمِ اتَّخَذُوا مِنْ دُونِه۪ٓ اٰلِهَةًۜ قُلْ هَاتُوا بُرْهَانَكُمْۚ هٰذَا ذِكْرُ مَنْ مَعِيَ وَذِكْرُ مَنْ قَبْل۪يۜ بَلْ اَكْثَرُهُمْ لَا يَعْلَمُونَۙ الْحَقَّ فَهُمْ مُعْرِضُونَ
وَمَٓا اَرْسَلْنَا مِنْ قَبْلِكَ مِنْ رَسُولٍ اِلَّا نُوح۪ٓي اِلَيْهِ اَنَّهُ لَٓا اِلٰهَ اِلَّٓا اَنَا۬ فَاعْبُدُونِ
Netán az Egyetlen Isten és saját maguk között közvetítő istenségeket találtak ki? Mond nekik: “Mutassátok, mivel bizonyítjátok ezt! A Korán emlékeztető[7] azok számára, akik velem vannak, és emlékeztető[7] volt azok számára, akik korábban éltek.” A legtöbbjük azonban nem tudja az igazságot és elfordulnak.
Minden egyes Hírnök (Próféta) számára, akit előtted küldtünk el, a következőt nyilatkoztattuk ki: ‘”Nincs más Isten rajtam kívül, így hát engem szolgáljatok!”
Korán 41:43
مَا يُقَالُ لَكَ اِلَّا مَا قَدْ ق۪يلَ لِلرُّسُلِ مِنْ قَبْلِكَۜ اِنَّ رَبَّكَ لَذُو مَغْفِرَةٍ وَذُو عِقَابٍ اَل۪يمٍ
Nem mást mondunk neked, mint amit az előtted elküldött Hírnököknek (Prófétáknak) mondtunk. A te Mestered bőséges megbocsátással rendelkezik, de ugyanakkor fájdalmas büntetésre is képes.
[1] A cikksorozatunk ezen része a “Namaz İbadeti ve Detayları” török nyelvű cikk (szerző: Savaş Ören), illetve a Süleymaniye Vakfı alapítvány által készített török nyelvű Koránfordítás alapján készült.
[2] Lásd a 2:112-es Koránverset (“A Tehén” című fejezet) és a 31:22-es Koránverset (“Luqmán” című fejezet).
[3] A magyar szövegben található “út” / “járt út” az eredeti arab szövegben található DÍN = دين arab szóból került fordításra.
[4] A ZEBÚR = زبور szó a következő jelentésekkel rendelkezik: “könyv”, “tulajdon”, “frakció”, “rész”. A 23:53-as Koránverssorban a szó többes száma, ZUBUR = زُبُر is megjelenik:
فَتَقَطَّعُٓوا اَمْرَهُمْ بَيْنَهُمْ زُبُرًاۜ
“Vallási kérdésekben egymástól szétválva részekre / felekezetekre (ZUBUR = زُبُر ) bomlottak…”
Két Koránverssor, a 4:163-as és a 17:55-ös is arról tájékoztat, hogy Dávid próféta (béke legyen vele) egy ZEBÚRT-t = زبور kapott:
وَاٰتَيْنَا دَاوُ۫دَ زَبُورًا
…és adtunk Dávidnak egy zsoltárt / egy könyvet (ZEBÚR =زَبُور)
Ebben a két Koránverssorban a szó határozatlan névelővel szerepel (ZEBÚR =زَبُور). További verssorokban a szó megjelenik határozott névelővel (alif-lám = ال) egyes számban (EL-ZEBÚR = الزَّبُور) és többes számban is. Az alábbi verssorokban látható, hogy a szó a különböző formáiban a Prófétákkal elküldött könyvekre, vagy könyvek valamelyikére utal. Az alábbi verssorok fordításában a “Kinyilatkoztatás, “Kinyilatkoztatások“, “Könyv” illetve a “Könyvek” szó használata mutat következetességet:
3:184
جَٓاؤُ۫ بِالْبَيِّنَاتِ وَالزُّبُرِ وَالْكِتَابِ الْمُن۪يرِ
…Világos bizonyítékokkal, világos Kinyilatkoztatásokkal (EL-ZUBUR = الزُّبُرِ), és világos könyvekkel érkeztek.
16:44
بِالْبَيِّنَاتِ وَالزُّبُرِۜ
…Világos bizonyítékokkal és Kinyilatkoztatásokkal (EL-ZUBUR = الزُّبُرِ) – küldtük el a korábbi Hírnököket – …
26:196
وَاِنَّهُ لَف۪ي زُبُرِ الْاَوَّل۪ينَ
Ez a korábbiak számára Kinyilatkoztatott Könyvekben (ZUBUR = زُّبُرِ) is megtalálható.
35:25
جَٓاءَتْهُمْ رُسُلُهُمْ بِالْبَيِّنَاتِ وَبِالزُّبُرِ وَبِالْكِتَابِ الْمُن۪يرِ
…a korábban elküldött Hírnökök (is) világos bizonyítékokkal, Kinyilatkoztatásokkal (EL-ZUBUR = الزُّبُرِ) és megvilágosító könyvekkel érkeztek…
54:43
اَكُفَّارُكُمْ خَيْرٌ مِنْ اُو۬لٰٓئِكُمْ اَمْ لَكُمْ بَرَٓاءَةٌ فِي الزُّبُرِۚ
(Ejj, Mekka népe!) A ti hitetlenjeitek talán jobbak volnának? Vagy talán a Kinyilatkoztatott Könyvekben (EL-ZUBUR = الزُّبُرِ) van olyan felmentő ítélet / tisztázó rendelkezés, amely a ti javatokat szolgálja?
21:105
وَلَقَدْ كَتَبْنَا فِي الزَّبُورِ مِنْ بَعْدِ الذِّكْرِ اَنَّ الْاَرْضَ يَرِثُهَا عِبَادِيَ الصَّالِحُونَ
A Kinyilatkoztatott Könyvekben (EL-ZUBÚR = الزَّبُورِ) elhelyeztük az emlékezetben tartandó információkat. Ezután ezt írtuk le: “Az én igaz követőim fogják megörökölni a földet.”
Máté Evangéliumában is megtalálható egy, az utóbbi Koránvverssorban olvashatóhoz hasonló ígéret: “Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.” (Máté evangéliuma 5:5).
A fentiek fényében belátható, hogy a ZEBÚR =زَبُور szó nem csupán Dávid próféta (béke legyen vele) könyvére utal, hanem általánosságban a Próféták számára kinyilatkoztatott könyvek összességére is.
[5] A 2:136, 2:213, 3:81, 3:3, 6:89 és 6:90-es Koránverssorok alapján minden Próféta (Nabi) kapott egy kinyilatkoztatott könyvet.
Minden egyes Kinyilatkoztatott Könyv az előzőeket hitelesítő funkcióval rendelkezik. Mivel a Korán a legutolsó Kinyilatkoztatott Könyv, ezért az összes korábbi Könyvet hitelesíti, igazolja.
[6] A fordításban olvasható “egyistenhívő és igaz vallás” kifejezés az eredeti arab szövegben szereplő HANIF=حنيف arab szóból került fordításra. A HANIF=حنيف arab szó olyan személyre utal “aki távol marad a helytelen cselekedetketől és megalkuvás, kompromisszumok nélkül az igaz úton mard”. A 6:161-es számú Koránverssor további releváns információt hordoz e témával kapcsolatban,
[7] A Koránnak a korábbi könyveket megerősítő funkciójával kapcsolatban a következő versszakaszok relevánsak: 2:41, 2:89, 2:91, 2:97, 3:3, 4:47, 5:48, 6:92, 12:111, 35:31, 46:12, 46:30.
Add comment