A legtöbb hagyományos iszlám jogtudományi könyv a Korán 4. szúrájának 34. verssorát a nők elleni erőszak és a feleségverés igazolására használja. De vajon Isten valóban azt parancsolta volna, hogy az emberek erőszakot alkalmazzanak bármely ártatlan teremtményen? Ebben a cikksorozatban bemutatásra kerül, hogy ez egyáltalán nem így van. Az említett Koránverssor nem a feleség megverését engedélyezi, hanem a nő méltóságát védi, és a váláshoz való jogát biztosítja.
4. RÉSZ – A DARB = ضرب SZÓ A KORÁNBAN
A cikksorozat első részében említésre került, hogy a DARB = ضرب arab szó nyelvtani környezettől függően számos különböző jelentéssel bírhat [1]. Alapjelentése: “valamit valamire ráütni, ráerősíteni”[2]. Néhány példa a DARB = ضرب szó Koránban előforduló különböző jelentéseire:
1. Ütni
“Valakinek a testére mért rúgás, pofon, csapás vagy bottal intézett ütés.” Az alábbi Korán-verssort Isten a badri csatával[3] kapcsolatban nyilatkoztatta ki:
اِذْ يُوح۪ي رَبُّكَ اِلَى الْمَلٰٓئِكَةِ اَنّ۪ي مَعَكُمْ فَثَبِّتُوا الَّذ۪ينَ اٰمَنُواۜ سَاُلْق۪ي ف۪ي قُلُوبِ الَّذ۪ينَ كَفَرُوا الرُّعْبَ فَاضْرِبُوا فَوْقَ الْاَعْنَاقِ وَاضْرِبُوا مِنْهُمْ كُلَّ بَنَانٍۜ
És amikor az Úr azt mondta az angyaloknak: Én veletek vagyok, adjatok hát bátorságot a hívőknek. Akik pedig megtagadják az igazságot[4], azok szívébe félelmet ültetek. Csapjatok hát le a nyakuk tövére, és csapjatok le még az ujjbegyeikre is![5] (Korán 8:12)
2. Ölni (“Agyoncsapni”)
Ha valakit halálos fegyverrel, például karddal ütnek meg, az az illető halálát okozhatja. A következő Korán-idézetben így használatos a DARB = ضرب szó:
فَاِذَا لَق۪يتُمُ الَّذ۪ينَ كَفَرُوا فَضَرْبَ الرِّقَابِۜ حَتّٰٓى اِذَٓا اَثْخَنْتُمُوهُمْ فَشُدُّوا الْوَثَاقَۙ فَاِمَّا مَنًّا بَعْدُ وَاِمَّا فِدَٓاءً حَتّٰى تَضَعَ الْحَرْبُ اَوْزَارَهَاۚۛ
Ha a csatában azokkal találkoztok, akik tagadják és elutasítják az igazságot[6], sújtsatok le a kardotokkal nyakuk tövére[7], amíg nem sikerül ártalmatlanná tenni őket. Ekkor a maradékukat zárjátok el szigorúan és biztonságosan[8]. Ezután engedjétek őket szabadon, akár ellenszolgáltatás nélkül, nagylelkűségből, akár váltságdíj ellenében. Tegyetek így azért, hogy a háború okozta problémák elsimuljanak, elmúljanak. (Korán 47:4)
3. Példát adni
A DARB = ضرب szó azt is jelentheti: “példát adni”. Amikor valamilyen témával kapcsolatban példát említenek, az elősegíti, hogy az adott téma az emberek tudatában rögzüljön. Tehát újból a “valamit valamihez rögzíteni” jelentéssel találkozunk. Az alábbi Korán-versben ebben a jelentésben használatos a DARB = ضرب szó:
اَلَمْ تَرَ كَيْفَ ضَرَبَ اللّٰهُ مَثَلًا كَلِمَةً طَيِّبَةً كَشَجَرَةٍ طَيِّبَةٍ اَصْلُهَا ثَابِتٌ وَفَرْعُهَا فِي السَّمَٓاءِۙ
Nem látod hát, nem veszed hát észre, hogy Isten milyen példát említ (DARB = ضرب)? A szép szó olyan, mint egy fa, melynek gyökerei stabilak, ágai az égig érnek. (Korán 14:24)
4. Sétálni, gyalogolni, útra kelni
Séta, gyaloglás közben minden lépésnél az egyik láb a földhöz rögzül, míg a másik felemelkedik, és előrébb kerül. Tehát itt is a “valamit valamihez rögzíteni” jelentéssel van dolgunk. Példa a Koránból:
وَاِذَا ضَرَبْتُمْ فِي الْاَرْضِ فَلَيْسَ عَلَيْكُمْ جُنَاحٌ اَنْ تَقْصُرُوا مِنَ الصَّلٰوةِۗ اِنْ خِفْتُمْ اَنْ يَفْتِنَكُمُ الَّذ۪ينَ كَفَرُواۜ
Ha útra keltetek (DARB = ضرب), és attól féltek, hogy azok, akik tagadják az igazságot[9], megtámadnak benneteket, akkor nincs azzal semmi gond, ha a rituális imádkozást lerövidítitek… (Korán 4/101)
5. Valamit letakarni, lefedni
Amikor egy ruhával eltakarnak, lefednek bizonyos testrészeket, akkor tulajdonképpen az adott ruhadarabot az adott testrészre rögzítik. Ez a jelentés is újból a “valamit valamihez rögzíteni” kifejezésre vezethető vissza.
وَلْيَضْرِبْنَ بِخُمُرِهِنَّ عَلٰى جُيُوبِهِنَّۖ
…és (a hívő nők) hadd takarják hát le (DARB = ضرب) kendőjükkel melleiket is… (Korán 24:31)
6. A nő (feleség) felé irányuló DARB = ضرب (“hagyni valakit, hogy egy adott helyen lakjon”)
A Korán 4:34-es verssorában három utasítás és egy tiltás követi egymást:
وَالّٰت۪ي تَخَافُونَ نُشُوزَهُنَّ فَعِظُوهُنَّ وَاهْجُرُوهُنَّ فِي الْمَضَاجِعِ وَاضْرِبُوهُنَّۚ فَاِنْ اَطَعْنَكُمْ فَلَا تَبْغُوا عَلَيْهِنَّ سَب۪يلًاۜ
… Ami pedig azokat a nőket illeti, akik esetében attól tartotok, hogy el akarnak válni tőletek (NUSÚZ = نُشُوزَ), adjatok nekik tanácsot (mondjatok nekik kedves szavakat), háljatok külön ágyban, és DARB-oljátok őket, vagyis hagyjátok őket békén, illetve hagyjátok őket továbbra is otthon lakni. Aztán, ha szívből hallgatnak rátok, ne keressetek más utat ellenük. (Korán 4:34)
[1] Kitab al-‘Ajn (arab lexikon): DARB = ضرب.
الضَّرْبُ يقَع على جميع الأعمال <- “A DARB szó cselekmények különféle kategóriáit fejezi ki.”
Kitab al-‘Ajn, írta al-Halíl ibn Ahmad al-Farahídi (élt kb. 718-791, ami hidzsri években számolva 100-175). A munkát Mahdi al-Makhzúmi és Ibrahim asz-Szamrai vizsgálta felül Iránban, 1988-ban (1409. hidzsri évben). A könyv az első, máig fennmaradt arab lexikon. Egy-egy arab szó jelentésének vagy jelentéseinek keresésekor a cikksorozatban a következőképpen történik rá a hivatkozás:
Kitab al-‘Ajn (arab lexikon): NUSÚZ = نشز <- az adott szó.
إذا زحف عن مجلسه فارتفع فويق ذلك <- a szó egyik jelentése (az eredeti arab szöveg).
A lexikon digitális formában, az interneten is megtalálható.
[2] Mufradat (a Korán kifejezéseinek lexikonja): ضرب
إيقاع شيء على شيء <- valaminek egy másik dologra való ráütése/ráerősítése.
A Mufradat (vagyis a Mufradat al-Fazl al-Korán) a Koránban található kifejezéseket összegyűjtő lexikon. Szerzője Abul-Qasim al-Husszein bin Mufaddal bin Muhammad Ar-Raghib Al-Iszfahani volt (meghalt 1108-ban, az 502. hidzsri évben). A munkát Szafwan Adnan Dawúdi vizsgálta felül Damaszkuszban és Bejrútban 1992-ben (az 1412. hidzsri évben).
[3] A badri csatában 624-ben Mohammed próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) vezetésével harcoltak a muszlimok a mekkaiak ellen, akik korábban kiűzték őket Mekkából. (Forrás: Iszlám kislexikon, Serdián Miklós György, Editio Plurilingua, Budapest, 2021.)
[4] A Korán 8:12-es verssora a badri csatával[3] kapcsolatban nyilatkoztatott ki. A fordításban olvasható “akik megtagadják az igazságokat” kifejezés nem általános érvényű, hanem konkrétan a badri csata résztvevőire vonatkozik: a mekkaiak egy része nemcsak Mohammed prófétaságát és az iszlámot tagadta meg, hanem olyan alapvető igazságokat is, mint hogy az újonnan muszlimmá váltaknak joguk van szabadon gyakorolni vallásukat. A vallásszabadság igazságát megtagadva üldözték a muszlimokat, veszélyeztették az életüket és a vallásszabadságot, ezért hadat kellett üzenni ellenük. A badri csatára vonatkozó vers ezekre a személyekre utal, akik megtagadták az ártatlanok élethez és a szabad vallásgyakorláshoz való jogát.
[5] A 8:12-es Koránidézetben olvasható utasítások igen agresszívnak hangozhatnak, ha az adott sort önmagában olvassák. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy az adott rész a badri csatával kapcsolatban került kinyilatkoztatásra. Háborúról van szó, ahol a győzelem az életben maradáshoz szükséges. Ebben az esetben, mint általában egy háborúban, a katonáknak teljes odaadással kellett küzdeniük az életükért.
[6] A Korán 4:74-es verssora háborús helyzetben került kinyilatkoztatásra: “Ha a csatában azokkal találkoztok…” A fordításban olvasható “akik tagadják, elutasítják az igazságot” kifejezés nem általános érvényű, hanem konkrétan a muszlimokkal háborús helyzetben lévő ellenségre vonatkozik. Mohammed próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) idejében az emberek egy része nemcsak Mohammed prófétaságát és az iszlámot tagadta meg, hanem olyan alapvető igazságokat is, mint hogy az újdonsült muszlimoknak joguk lett volna szabadon gyakorolni a vallásukat. A vallásszabadság igazságát megtagadva üldözték a muszlimokat, veszélyeztették az életüket és a vallásszabadságot, így hadat kellett ellenük hirdetni. A Korán-idézet azokra a személyekre vonatkozik, akik megtagadják az ártatlanok élethez való jogát és a szabad vallásgyakorlást.
[7] A 4:74-es Koránidézetben olvasható utasítások igen agresszívnak hangozhatnak, ha az adott sort önmagában olvassák. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy az adott rész háborús helyzettel kapcsolatban került kinyilatkoztatásra (“Ha a csatában azokkal találkoztok…”). Háborúról van szó, ahol a győzelem az életben maradáshoz szükséges. Ebben az esetben, mint általában egy háborúban, a katonáknak teljes odaadással kellett küzdeniük az életükért.
[8] A háborúban fogságba esett ellenség szigorúan őrzött helyre zárása elsősorban biztonsági intézkedés.
[9] A Korán 4:101-es verssora (hasonlóan a 4:74-es verssorhoz[6]) is háborús helyzetben került kinyilatkoztatásra: “ha attól féltek …, hogy megtámadnak benneteket”. Ennek fényében a “kik tagadják, elutasítják az igazságot” kifejezés magyarázata a [6]-os lábjegyzetben található.
Add comment