A legtöbb hagyományos iszlám jogtudományi könyv a Korán 4. szúrájának 34. verssorát a nők elleni erőszak és a feleségverés igazolására használja. De vajon Isten valóban azt parancsolta volna, hogy az emberek erőszakot alkalmazzanak bármely ártatlan teremtményen? Ebben a cikksorozatban bemutatásra kerül, hogy ez egyáltalán nem így van. Az említett Koránverssor nem a feleség megverését engedélyezi, hanem a nő méltóságát védi, és a váláshoz való jogát biztosítja.
5. RÉSZ – A NŐ (FELESÉG) FELÉ IRÁNYULÓ DARB = ضرب JELENTÉSE, AZAZ “HAGYNI VALAKIT, HOGY OTTHON LAKJON”
Az előző részben (4. RÉSZ – A DARB = ضرب SZÓ A KORÁNBAN) néhány példa volt olvasható a DARB = ضرب szó Koránban előforduló különböző jelentéseire: “ütni”, “ölni/agyoncsapni”, “példát adni”, “sétálni/gyalogolni/útra kelni” és “valamit letakarni/lefedni”. A nő (feleség) felé irányuló DARB = ضرب jelentése pedig “hagyni valakit egy adott helyen lakni”. A cikksorozat ezen részében a DARB = ضرب szó legutóbb említett jelentése kerül alaposabb vizsgálatra, vagyis az, amikor a Korán ezt a szót egy, a nő (feleség) felé irányuló cselekvés kifejezésére használja.
A Korán 4:34-es verssorában a következő három utasítás, illetve egy tiltás követi egymást:
وَاللاَّتِي تَخَافُونَ نُشُوزَهُنَّ فَعِظُوهُنَّ وَاهْجُرُوهُنَّ فِي الْمَضَاجِعِ وَاضْرِبُوهُنَّ فَإِنْ أَطَعْنَكُمْ فَلاَ تَبْغُواْ عَلَيْهِنَّ سَبِيلاً
… ami pedig azokat a nőket illeti, akik esetében attól tartotok, hogy el szándékoznak válni tőletek (NUSÚZ = نشوز), adjatok nekik tanácsot (mondjatok nekik kedves szavakat), háljatok külön ágyban, és hagyjátok őket (békén, továbbra is otthon) lakni (DARB = ضرب). Aztán ha szívből hallgatnak rátok, ne keressetek más utat ellenük. (Korán 4:34)
A következőkben annak vizsgálata következik, hogy az adott Korán-verssorban melyik a DARB = ضرب szó helyes fordítása az alábbiak közül:
- “verjétek meg őket”
- “hagyjátok őket békén/hagyjátok őket (továbbra is otthon) lakni”
Ennek érdekében a 4:34-es Korán-verssor részletekre bontva kerül vizsgálatra:
1. ami pedig azokat a nőket illeti, akik esetében attól tartotok, hogy el szándékoznak válni tőletek (NUSÚZ = نشوز)
وَاللاَّتِي تَخَافُونَ نُشُوزَهُنَّ
A cikksorozat második részében (2. RÉSZ – A NUSÚZ = نُشُوزً KIFEJEZÉS A KORÁNBAN) bemutatásra került a NUSÚZ = نشوز szó házasélettel kapcsolatos helyes jelentése: “válási szándék”. Tehát a következő helyzetről van szó: a 4:34-es Korán-verssor leírja, hogy mit kell tennie a férjnek, ha attól tart, hogy felesége el szándékozik válni tőle. Az első lépés a feleséggel való beszélgetés.
2. adjatok nekik tanácsot/mondjatok nekik kedves szavakat
فَعِظُوهُنَّ
Az eredeti arab szövegben a FEI’DU = فَعِظُو ige szerepel, amelyet a VA’D = وعظ szógyökből képeznek. A VA’D = وعظ szógyök azt jelenti: “olyan szavakat mondani egy, az ember szívét nyugtalanító témával kapcsolatban, amelyek a másik felet a jó és a szép felé irányítják”[1]. Tehát az első lépés az, hogy a férj szép szavakkal megpróbálja maradásra bírni a távozni szándékozó feleségét. Például megpróbálhatja kideríteni és megérteni, mi nyomja a felesége szívét, valamint megoldásokat javasolhat. Emlékeztetheti feleségét a korábbi házaséletükre, a boldog pillanatokra, a gyermekeire, a házasság előnyeire, illetve a válás hátrányaira.
Ha azonban a feleség a fent leírtak után is a válás mellett dönt, a férjnek tiszteletben kell tartania ezt a döntést. A következő lépés az, hogy a házaspár felhagy a szeretkezéssel:
3. távolodjatok el tőlük az ágyban/ne háljatok tovább együtt/háljatok külön ágyban
وَاهْجُرُوهُنَّ فِي الْمَضَاجِعِ
A külön ágyban alvásnak, illetve a szeretkezés felfüggesztésének az a célja, hogy a feleség az esetleges válás előtt nehogy teherbe essen, valamint hogy nyugodtan, még egyszer átgondolhassa a döntését. Ebben az időszakban a házaspár tagjai csak az ágyukat tekintve “költöznek szét”, de továbbra is együtt laknak. A férjnek továbbra is kötelessége biztosítani a felesége számára a lehetőséget, hogy addigi otthonukban békésen lakhasson, még akkor is, ha a ház a férfi tulajdona. Ha a ház a nő tulajdona, akkor természetesen amúgy sem kérdéses, hogy ott lakhat-e. A “békén hagyni” jelentésárnyalat, amelyet a DARB = ضرب szó hordoz magában, szintén Isten utasításának fontos része:
4. hagyjátok őket békén, hagyjátok őket továbbra is otthon lakni
وَاضْرِبُوهُنَّ
A DARB = ضرب szó alapjelentése “valamit valamire ráütni, ráerősíteni, rögzíteni”, itt a “békén hagyni” jelentést nyeri. A feleségnek továbbra is “rögzítve”, “megerősítve” van a helye otthon, hogy ott nyugodtan lakhasson. A helyes megértés “rögzítésének” érdekében további példaként szolgálhat, amikor egy képet vagy díszt a falra erősítenek (DARB= ضرب ), majd békén hagyják, és nem mozgatják, nehogy leessen. Hasonlóképpen, ebben a válás előtti, nehéz időszakban a házastársaknak békén kell hagyniuk egymást, hogy továbbra is némi nyugalomra leljenek otthonukban. Fontos, hogy a férj nyugodt légkört biztosítson az elválni készülő felesége számára is. Ha a feleségnek nyugodt légkörben, addigi otthonukban van ideje átgondolni a döntését, nagyobb esély lehet arra, hogy meggondolja magát, és a maradás mellett döntsön.
A cikksorozat első részében (1. RÉSZ – BEVEZETÉS) bemutatták, hogy a DARB = ضرب szó Mufradat al-Fazl al-Korán című lexikonban található definíciójában a THUBÚT = ثبوت szó is szerepel[2]. A THUBÚT = ثبوت szó egyik konnotációja “lakhatás”, “lakhely”, “élőhely”[3]. Ha a THUBÚT = ثبوت szót személyekkel összefüggésben használják, jelentése “egy adott helyen vagy lakhelyen való tartózkodás”[4]. Ez azért érdekes, mert így a DARB = ضرب szó az adott Korán-verssorban azt is kihangsúlyozza, hogy a férfi alapvető feladata gondoskodó, ellátást és megélhetést biztosító férjként továbbra sem változik. Továbbra is felelős azért, hogy lakóhelyet, megélhetést és ellátást biztosítson a felesége számára, még akkor is, ha már külön ágyban hálnak, illetve felfüggesztették a szeretkezést. A házasság kezdetétől fogva elsősorban a férj felelőssége, hogy az ellátás, a lakhely, az étel, a ruha és a megélhetés rendelkezésre álljon a házaspár számára.
Máskülönben, ha az addigi lakóhely nem a feleség tulajdonában álló ingatlan, fennáll a veszélye annak, hogy a válást kezdeményező feleség nyomás alá kerül, hiszen attól tarthat, hogy elveszíti a lakhatását és a lakóhelyét, ki kell költöznie, és új lakást kell keresnie. Ez a nyomás megakadályozhatja abban, hogy nyugodtan átgondolja a helyzetet és szabadon döntsön. A “hagyjátok őket békén, hagyjátok őket továbbra is otthon lakni” utasítás célja, hogy megakadályozza a feleség ilyen nyomás alá kerülését, és nyugodt környezetet biztosítson egy ilyen fontos döntés meghozatalához. Fontos, hogy a feleség szabad akaratából, maga hozhassa meg a döntését; ezt a Korán-verssor következő része is kiemeli:
5. aztán, ha szívből hallgatnak rátok, ne keressetek más utat ellenük
فَإِنْ أَطَعْنَكُمْ فَلاَ تَبْغُواْ عَلَيْهِنَّ سَبِيلاً
A cikksorozat harmadik részében (2. RÉSZ – A NUSÚZ = نشوز KIFEJEZÉS A KORÁNBAN) részletesen bemutatták, hogy a FA IN ATA’NAKUM = فَاِنْ اَطَعْنَكُمْ kifejezés azt jelenti: “ha szívből hallgatnak rátok”. Arabul a TAA’T = طاعة szó jelentése: “valamit szívből, önkéntesen, szabad döntés alapján tenni”. A TAA’T = طاعة kifejezéssel ellentétes jelentésű szó a KARH = كره , jelentése: “ellenszenv”, “utálat”, “irtózat”, “idegenkedés”, “kényszer”, “nem hajlandóság”, “nem akarás”[5]. Ha valaki verés vagy az attól való félelem miatt tesz meg valamit, akkor az kényszer (KARH = كره) alatt végrehajtott cselekedetnek számít. Ez pontosan ellentéte a szívből jövő cselekedetnek (TAAT = طاعة). Ellentmondás volna, ha az “ezután, ha szívből hallgatnak rátok” mondatrészt a “verjétek meg őket” kifejezés előzné meg. Mivel a Korán mentes minden ellentmondástól, egy ilyen fordítás egyértelműen hibás. Nem a Korán valódi tartalmát közli. Ebben a mondatban a DARB = ضرب szóhoz rendelhető egyetlen jelentés az, amely kimondja, hogy a férjnek biztosítania kell a válni készülő felesége számára az addigi otthonukban való, nyugodt lakhatást.
A “ha szívből hallgatnak rátok, ne keressetek más utat ellenük“ feltételes utasítás további fontos üzenetet is hordoz. Ha a férjnek sikerül meggyőznie a feleségét, hogy maradjon és ne váljon el, ezután nem szabad, hogy a feleség korábbi válási szándéka miatt bármilyen hátrányt szenvedjen. A férj nem büntetheti feleségét a korábbi válási szándékáért. Nem használhatja az ágyak elkülönítését arra, hogy nyomást gyakoroljon a feleségére vagy utólag bosszút álljon rajta azért, mert korábban a válást fontolgatta. Az utasítás ugyanis egyértelmű: “ne keressetek más utat ellenük.” A házaspárnak tiszta lappal kell “újraindítania” a házasságát. Ehhez a témához szorosan kapcsolódik a 64:14-es Korán-verssor:
يَا أَيُّهَا الَّذِينَ آمَنُوا إِنَّ مِنْ أَزْوَاجِكُمْ وَأَوْلَادِكُمْ عَدُوًّا لَّكُمْ فَاحْذَرُوهُمْ وَإِن تَعْفُوا وَتَصْفَحُوا وَتَغْفِرُوا فَإِنَّ اللَّهَ غَفُورٌ رَّحِيمٌ
Ó, ti, akik hisztek, néhányan a házastársaitok és gyermekeitek közül túllépik a határaikat veletek szemben, ezt tartsátok észben! Ha azonban megbocsátotok nekik, szemet hunytok a hibáik felett, és újból tiszta lappal indítotok, akkor bizony Isten is a Legmegbocsátóbb, a Legnagylelkűbb. (Korán 64:14)
A 4:34-es Korán-verssorban leírt utasítások sorozata a 4:35-ös Korán-verssorban folytatódik:
وَإِنْ خِفْتُمْ شِقَاقَ بَيْنِهِمَا فَابْعَثُواْ حَكَمًا مِّنْ أَهْلِهِ وَحَكَمًا مِّنْ أَهْلِهَا إِن يُرِيدَا إِصْلاَحًا يُوَفِّقِ اللّهُ بَيْنَهُمَا إِنَّ اللّهَ كَانَ عَلِيمًا خَبِيرًا
Ha attól féltek, hogy a házaspár továbbra is a válás irányába sodródik, küldjetek egy békéltető személyt a férj családjából, és egy békéltető személyt a feleség családjából. Ha mindketten a megegyezésre vagy kibékülésre törekednek, Isten valóban békét vagy egyezséget teremt közöttük. Isten mindent tud, és tudja, mi és miért történik. (Korán 4:35)
A következő rész a 4:35-ös Korán-verssor részletes elemzésével foglalkozik: 6. RÉSZ – HASONLÓSÁGOK A FÉRJ ILLETVE A FELESÉG ÁLTAL KEZDEMÉNYEZETT VÁLÁSOK KÖZÖTT.
[1] Kitab al-‘Ajn (arab lexikon): وعظ.
وهو تذكيرُك إيّاه الخيرَ ونحوَه ممّا يرقُّ له قلبُهُ <- Emlékeztetés a jóra és olyan dolgokra, amelyek szeretettel, melegséggel töltik el a szívet.
Kitab al-‘Ajn, írta Al-Halíl ibn Ahmad al-Farahídi (kb. 718-791 között élt, hidzsri években számolva 100-175 között). A művet Mahdi al-Makhzúmi és Ibrahim asz-Szamrai vizsgálta felül Iránban, 1988-ban (az 1409. hidzsri évben). A könyv az első máig fennmaradt arab lexikon.
[2] A cikkben az áll, hogy a DARB = ضرب szó Mufradat (Mufradat al-Fazl al-Korán) című lexikonban található definiciójában a THUBÚT = ثبوت szó is szerepel (szógyökér: TH-B-T = ث-ب-ت).
A Mufradat című kötetben (a Korán kifejezéseinek lexikonja) a következő áll a DARB = ضرب szó magyarázatánál:
إيقاع شيء على شيء <- “valaminek egy másik dologra való ráütése/ráerősítése“.
Ebben a magyarázatban az IIQA’= إيقاع arab szó szerepel a “ráütés/ráerősítés“ jelentésében. Az IIQA’= إيقاع arab szó a VAQA’ = وقع szógyökből származik. A Mufradat című lexikonban (a Korán kifejezéseinek lexikonjában) a VAQA’ = وقع szógyökből képzett szavak magyarázatánál az első helyen az AL-VUQU’ = الوقوع kifejezés szerepel. Az AL-VUQU’ = الوقوع szónál pedig a következő magyarázat van feltüntetve: ثبوت الشيء وسقوطه . Ez az arab nyelvű magyarázat a THUBÚT = ثبوت arab szót használja. Ezért vizsgálandó a DARB = ضرب szó jelentésével kapcsolatban a THUBÚT = ثبوت kifejezés, illetve annak szógyöke, a THEBETE = ثبت szó.
A gondolatmenet lépésről lépésre összefoglalva:
(1) DARB = ضرب
(2) jelentésmagyarázat arab nyelven a Mufradat című kötetben: إيقاع شيء على شيء
(3) a jelentégmagyarázat az IIQA’= إيقاع arab szót használja
(4) az IIQA’= إيقاع arab szó a VAQA’ = وقع szógyökérből ered
(5) a VAQA’ = وقع szógyökérből képzett szavak listáján a Mufradat című lexikonban AL-VUQU’ = الوقوع kifejezés szerepel az első helyen
(6) AL-VUQU’ = الوقوع szó arab szövegű jelentésmagyarázata a Mufradat című lexikonban: ثبوت الشيء وسقوطه
(7) a jelentésmagyarázat a THUBÚT = ثبوت arab szót használja
(8) a THUBÚT = ثبوت szógyökere a THEBETE = ثبت arab szó
(9) a DARB = ضرب szó jelentésével kapcsolatban a THUBÚT = ثبوت kifejezés, illetve annak szógyöke, a THEBETE = ثبت szó kerül elemzésre
A Mufradat (vagyis a Mufradat al-Fazl al-Korán) egy lexikon, amely a Koránban található kifejezéseket gyűjtötte össze. Szerzője Abul-Qaszim al-Husszein bin Mufaddal bin Muhammad Ar-Raghib Al-Iszfahani (meghalt 1108-ban, az 502. hidzsri évben). A munkát Szafwan Adnan Dawúdi vizsgálta felül Damaszkuszban és Bejrútban, 1992-ben (az 1412. hidzsri évben).
[3] Az Almaany.com online szótárban, a THUBÚT = ثبوت szót keresve többek között a következő jelentések találhatóak (a weboldal angolul érhető el):
– “noun gerund of verb to dwell”, magyarul a tartózkodni (egy adott helyen) igéből képzett főnév (egy adott helyen tartózkodni – egy adott helyen való tartózkodás)
– “noun gerund of verb to lodge”, magyarul a lakni igéből képzett főnév (lakni, lakhatás)
– “remaining; dwelling; support; stopping; stay; inhabitancy; inhabitation; lodging”, ami magyarul azt jelenti: maradás, tartózkodás, támogatás, megállás, megszállás, lakás, lakhatás, életvitel egy adott helyen
[4] Liszán al-Arab: ثبت
ويقال: ثَبَتَ فلانٌ في المَكان يَثْبُتُ ثبُوتاً، فهو ثابتٌ إِذا أَقام به <- ha valaki egy adott helyen lakik/tartózkodik, egy adott hely lakosa akkor őt THABIT-nak = ثابتٌ hívják.
(THABIT = ثابتٌ , tehát egy lakos, aki úgymond oda van “rögzítve” a lakóhelyéhez.)
A Liszán al-Arab című mű az arab szavak jelentését összegyűjtő, egyik legnagyobb terjedelmű lexikon. Szerzője Dzsemaleddin Mohammed ibn Muqrim ibn Manzur (született 1232-ben, a hidzsra szerinti 630. évben, meghalt 1311-ben, a hidzsra szerinti 711. évben). Újranyomtatva Bejrútban (mai Libanon), ismeretlen dátummal.
[5] Mufradat (a Korán kifejezéseinek lexikonja): طوع
الطَّوْعُ : الانقيادُ، ويضادّه الكره قال عزّ وجلّ: ائْتِيا طَوْعاً أَوْ كَرْهاً <- Az AL-TAU’U = الطَّوْعُ szó jelentése: “engedelmesség”, amely ellentétes az AL-KARH = الكره szó jelentésével. A Mindenható Isten a következőket mondja a Koránban (44:11-es verssor): “Gyertek akarva, egyetértve (طَوْعًا) vagy akaratlanul, kényszerítve (كَرْهاً)”.
Add comment