A legtöbb hagyományos iszlám jogtudományi könyv a Korán 4. szúrájának 34. verssorát a nők elleni erőszak igazolására, a feleségverés engedélyezésére használja. De vajon Isten tényleg azt parancsolta volna, hogy az emberek erőszakot alkalmazzanak bármely ártatlan teremtményen a földön? Ebben a cikksorozatban bemutatjuk, hogy ez egyáltalán nem igaz. Az említett Koránverssor nem a feleség megverését engedélyezi, hanem a váláshoz való jogát biztosítja.
5. RÉSZ – A NŐ (FELESÉG) FELÉ IRÁNYULÓ ‘DARB’ (ضرب) JELENTÉSE, AZAZ „HAGYNI VALAKIT, HOGY OTTHON LAKJON”
Az előző részben (4. RÉSZ – A ‘DARB’ (ضرب) SZÓ A KORÁNBAN) néhány példa volt olvasható a ‘darb’ (ضرب) szó Koránban előforduló, különböző jelentéseivel kapcsolatban: „ütni„, „ölni/agyoncsapni”, „példát adni”, „sétálni/gyaloglni/útra kelni”, „valamit letakarni/lefedni”, illetve a nő (feleség) felé irányuló ‘darb’ (ضرب) a „hagyni valakit egy adott helyen lakni” jelentéssel. A cikksorozat ezen részében a ‘darb’ szó legutóbb említett jelentését vizsgáljuk meg alaposabban, tehát amikor a Korán a ‘darb’ szót egy, a nő/feleség felé irányuló cselekvés kifejezésére használja.
A Korán 4:34-es verssorában a következő három utasítás, illetve egy tiltás követi egymást:
وَاللاَّتِي تَخَافُونَ نُشُوزَهُنَّ فَعِظُوهُنَّ وَاهْجُرُوهُنَّ فِي الْمَضَاجِعِ وَاضْرِبُوهُنَّ فَإِنْ أَطَعْنَكُمْ فَلاَ تَبْغُواْ عَلَيْهِنَّ سَبِيلاً
… ami pedig azokat a nőket illeti, akik esetében attól tartotok, hogy el szándékozik válni tőletek (‘nusúz’), adjatok nekik tanácsot (mondjatok nekik kedves szavakat), háljatok külön ágyban és ‘darb’ -oljátok őket/hagyjátok őket békén/hagyjátok őket (továbbra is otthon) lakni. Aztán ha szívből hallgatnak rátok, ne keressetek más utat ellenük. (Korán 4:34)
A következőkben megvizsgálásra kerül, hogy az adott koránverssorban melyik a ‘darb’ = ضرب szó helyes fordítása az alábbiak közül:
- „verjétek meg őket”
- „hagyjátok őket békén/hagyjátok őket (továbbra is otthon) lakni”
Ennek érdekében a 4:34 koránverssor részletkre bontva kerül vizsgálatra:
1. وَاللاَّتِي تَخَافُونَ نُشُوزَهُنَّ = „ami pedig azokat a nőket illeti, akik esetében attól tartotok, hogy el szándékozik válni tőletek (‘nusúz’)”
A cikksorozat második részében (2. RÉSZ – A ‘NUSÚZ‘ (نُشُوزً) KIFEJEZÉS A KORÁNBAN) bemutatásra került a ‘nusúz’ = نُشُوزَ szó házasélettel kapcsolatos helyes jelentése: „válási szándék”. Tehát a következő helyzetről van szó: a 4:34-es Koránverssor leírja, hogy mit kell tennie a férjnek, ha attól tart, hogy felesége el szándákozik tőle válni. Az első lépés beszélni a feleséggel:
2. فَعِظُوهُنَّ = „adjatok nekik tanácsot/mondjatok nekik kedves szavakat”
Az eredeti arab szövegben a ‘fei’du’ ige kerül használatra, amit a ‘va’d’ = وعظ szógyökből képeznek. A ‘va’d’ = وعظ szógyök azt jelenti: „egy, az ember szívát nyugtalanító témával kapcsolatban olyan szavakat mondani, amelyek a másik felet a jóra és a szépre irányítják”[1]. Tehát az első lépés az, hogy a férj szép szavakkal megpróbálja maradásra bírni távozni szándékozó feleségét. Például megpróbálhatja kideríteni, megérteni, mi nyomsztja felesége szívét, megpróbálhat megoldásokat javasolni. Emlékeztetheti feleségét a korábbi házaséletükre, a boldog pillanatokra, a gyermekeire, a házasság előnyeire, illetve a válás hátrányaira.
Azonban ha a feleség a fent leírtak után is a válás mellett dönt, akkor nincs mit tenni, a férjnek tiszteletben kell tartania ezt a döntést. A következő lépés az, hogy a házaspár felhagy a szeretkezéssel:
3. وَاهْجُرُوهُنَّ فِي الْمَضَاجِعِ = „távolodjatok el tőlük az ágyban/ne háljatok tovább együtt/háljatok külön ágyban”
A külön ágyban hálásnak, illetve a szeretkezés felfüggesztésének célja, hogy a feleség az esetleges válás előtt nehogy teherbe essen, illetve az, hogy a feleség a döntésének súját még egyszer, nyugodtan át tudja gondolni. Ebben az időszakban a házaspár csak az ágyukat tekintve „költöznek szét”, de továbbra is együtt laknak. A férjnek továbbra is kötelessége biztosítani számára a lehetőset, hogy addigi otthonukban békésen lakhasson, még akkor is, ha a ház a férfi tulajdona. Ha a ház a nő tulajdona akkor természetesen nem is volna kérdés, hogy ott lakhat-e, továbbá a „békén hagyni” jelentésárnyalat, melyet a ‘darb’ = ضرب szó hordoz magával, is Isten utasításának fontos része :
4. وَاضْرِبُوهُنَّ = „hagyjátok őket békén/hagyjátok őket (továbbra is otthon) lakni”
A ‘darb’ = ضرب szó, melynek alapjelentése „valamit valamire ráütni, ráerősíteni, rögzíteni”, itt a „békén hagyni” jelentést nyeri: a feleségnek továbbra is „rögzítve”, „megerősítve”, van a helye otthon, hogy ott továbbra is nyugodtan lakhasson. Egy további példa a helyes megértés „rögzölésének” ( ‘darb’ ) érdekében: mikor egy képet vagy egy díszt a falra erősítünk ( ‘darb’ ), utána békén hagyjuk azt, nem mozgatjuk, nehogy leessen. Hasonlóan, annak érdekében, hogy ebben a nehéz esetleges válás előtti időszakban a házastársak továbbra is némi nyugalomra tudjanak lelni otthonukban, békén kell hagyniuk egymást. Fontos, hogy a férj biztosítsa a nyugodt légkört elválni készülő felesége számára is. Ha a feleségnek nyugodt légkörben, addigi otthonukban van ideje átgondolni döntését, akkor talán még nagyobb esély is van arra, hogy meggondolja magát és a maradás mellett döntsön. A cikksorozat első részében (1. RÉSZ – A ‘DARB’ (ضرب) SZÓ A KORÁNBAN) bemutatásra került, hogy a ‘darb’ = ضرب szó Mufradat (Mufradat al-Fazl al-Korán) című lexikonban talalhátó definiciójában a ‘thubút‘ = ثبوت szó is szerepel[2]. A ‘thubút‘ = ثبوت szó egyik konnotációja „lakhatás”, „lakhely”, „előhely”[3]. Ha a ‘thubút‘ = ثبوت szót személyekkel való összefüggésben használják, akkor annak jelentése “egy adott helyen/lakhelyen való tartózkodás”[4]. Ez azért érdekes, mert így a ‘darb’ = ضرب szó az adott koránverssorban azt is kihangsúlyozza, hogy a férfi alapvető feladata, mint gondoskodó, ellátást, megélhetést biztosító férj, továbbra sem változik. Továbbra is felelős azért, hogy felesége számára lakóhelyet, megélhetést, ellátást biztosítson, még akkor is, ha már külön ágyban hálnak, illetve felfüggesztették a szeretkezést (a házasság kezdetétől fogva elsősorban a férj felelőssége, hogy az ellátás, lakhely, étel, ruha, megélhetés, stb. rendelkezésre álljanak a házaspár számára). Máskülönben, ha az addigi lakóhelyük nem a feleség tulajdonában álló ingatlan, akkor fenáll a veszélye annak, hogy a válást kezdeményező feleség nyomás alá kerül, hiszen attól félhet, hogy lakhatáság, lakóhelyét elveszíti, hogy ki kell költöznie, új lakást kell keresnie. Ez a nyomás magakadályozhatja abban, hogy nyugodtan átgondolhassa a helyzetet és szabadon dönthessen. A „hagyjátok őket békén/hagyjátok őket (továbbra is otthon) lakni” utasítás célja, hogy megakadályozza azt, hogy a feleség effajta nyomás alá kerüljön, és biztosítsa a nyugodt környezetet a jól fontos döntéshez. Fontos, hogy a feleség szabad akarata alapján, maga hozhassa meg a döntését, ezt a koránverssor következő része is kihangszúlyozza:
5. فَإِنْ أَطَعْنَكُمْ فَلاَ تَبْغُواْ عَلَيْهِنَّ سَبِيلاً = „aztán, ha szívből hallgatnak rátok, ne keressetek más utat ellenük„
A cikksorozat harmadik részében (3. RÉSZ – A ‘NUSÚZ‘ (نُشُوزً) KIFEJEZÉS A KORÁNBAN) részletezésre került, hogy a ‘fa in ata’nakum’ = فَاِنْ اَطَعْنَكُمْ kifejezés azt jelenti: „ha szívből hallgatnak rátok”. Arabul a ‘taa’t’ = طاعة szó azt jelenti: „szívből csinálni valamit önkéntesen, szabad döntés alapján”. A ‘taa’t’ = طاعة kifejezéssel ellentétes jelentésű szó a ‘karh‘ = كره szó (jelentése: „ellenszerv”, „utálat”, „írtózat”, „idegenkedés”, „kényszer”, „nem hajlandóság”, „nem akarás”)[5]. Ha valaki a verés, vagy az attól való félelem miatt tesz meg valamit, akkor az egy kényszer (‘karh‘ = كره) alatt elvégzett cselekedetnek számít. Ez pontosan egy szívből jövő cselekedet (‘taa’t’ = طاعة) ellentéte. Ellentmondás volna, ha az „ezután, ha szívből hallgatnak rátok” mondatrészt a „verjétek meg őket” kifejezés előzné meg. Mivel a Korán bármilyen ellentmondástól mentes, így egy ilyen fordítás egyértelműen hibás. Egy ilyen fordítás nem a Korán valódi tartalmát közli. Ebben a mondatban az egyetlen ‘darb’ = ضرب szóhoz rendelhető jelentés az, mely kimondja, hogy a férjnek biztosítani kell a (válni készülő) felesége számára az addigi otthonukban való (nyugodt) lakhatást.
A „ha szívből hallgatnak rátok, ne keressetek más utat ellenük” feltételes utasítás is egy további fontos üzenetet hordoz. Ha a férjnek sikerül meggyőzni a feleségét, hogy maradjon és ne váljon el, a férjnek ezek után nem szabad, hogy a feleség a korábbi válási szándékáért bármilyen hátrányban szenvedjen, a férj nem büntetheti feleségét korábbi válási szándékáért. A férj nem használhatja az ágyak elkülönítését eszközként arra, hogy feleségére nyomást gyakoroljon, vagy hogy utólag bosszút álljon, mert felesége korábban a válást fontolgatta, hiszen az utasítás egyértelmű: „ne keressetek más utat ellenük” . A házaspárnak tiszta lappal kell „újraindítani” házasságukat. Ehhez a témához szorosan kapcsolódik a 64:14-es koránverssor:
يَا أَيُّهَا الَّذِينَ آمَنُوا إِنَّ مِنْ أَزْوَاجِكُمْ وَأَوْلَادِكُمْ عَدُوًّا لَّكُمْ فَاحْذَرُوهُمْ وَإِن تَعْفُوا وَتَصْفَحُوا وَتَغْفِرُوا فَإِنَّ اللَّهَ غَفُورٌ رَّحِيمٌ
Ó, ti, akik hisztek, néhányan a házastársaitok és gyermekeitek közül túllépik a határaikat veletek szemben, ezt tartsátok észben! Ha azonban megbocsátotok nekik, szemet hunytok hibáik felett és újból tiszta lappal indítotok, akkor bizony, Isten is a Legmegbocsátóbb, a Legnagylelkűbb. (Korán 64:14)
A 4:34-es Koránverssorban leírt utasítások sorozata a 4:35-ös Koránverssorban folytatódik:
وَإِنْ خِفْتُمْ شِقَاقَ بَيْنِهِمَا فَابْعَثُواْ حَكَمًا مِّنْ أَهْلِهِ وَحَكَمًا مِّنْ أَهْلِهَا إِن يُرِيدَا إِصْلاَحًا يُوَفِّقِ اللّهُ بَيْنَهُمَا إِنَّ اللّهَ كَانَ عَلِيمًا خَبِيرًا
Ha attól féltek, hogy a házaspár (továbbra is) a válás irányába sodródik, küldjetek egy békéltető személyt a férj, és egy békéltető személyt a feleség családjából. Ha mindketten a megegyezésre/kibékülésre törekednek, Isten valóban békét/egyezséget fog teremteni közöttük. Isten mindent tud és tudja, hogy mi és miért történik. (Korán 4:35)
A 4:35-ös koránverssort a következő részben elemezzük részletesen.
[1] Kitab al-‘Ajn (arab lexikon): وعظ .
وهو تذكيرُك إيّاه الخيرَ ونحوَه ممّا يرقُّ له قلبُهُ <- emlékeztetés a jóra és olyan dolgokra, melyek szeretettel, melegséggel töltik el a szívet
Kitab al-‘Ajn, írta Al-Halíl ibn Ahmad al-Farahídi (élt kb. 718-791, ami hidzsri években számolva 100-175). A munkát felülvizsgálta Mahdi al-Makhzúmi és Ibrahim asz-Szamrai Iránban, 1988-ban (1409. hidzsri évben). A könyv az első (máig fennmaradt) arab lexikon.
[2] A cikkben az áll, hogy a ‘darb’ = ضرب szó Mufradat (Mufradat al-Fazl al-Korán) című lexikonban talalhátó definiciójában a ‘thubút‘ = ثبوت szó is szerepel (szógyőkér: ‘th-b-t’ = ث-ب-ت).
A Mufradat című kötetben (a Korán kifejezéseinek lexikonja) a következő áll a ‘darb‘ (ضرب) szó magyarázatánál:
إيقاع شيء على شيء <- valaminek egy másik dologra való ráütése/ráerősítése.
Ebben a magyarázatban az إيقاع arab szó szerepel a “ráütés/ráerősítés” jelentésében. Az إيقاع arab szó a وقع szógyökérből ered. A Mufradat című lexikonban (a Korán kifejezéseinek lexikonja) a وقع szógyökérből képzett szavak magyarázatánál az első helyen az الوقوع kifejezés szerepel. A الوقوع szónál pedig a következő magyarázat van feltüntetve: ثبوت الشيء وسقوطه . Ez az arab szövegű magyarázat a ‘thubút‘ (ثبوت) arab szót használja. Ezért vizsgáljuk a ‘darb‘ (ضرب) szó jelentésével kapcsolatban a ‘thubút‘ (ثبوت) kifejezést, illetve annak szógyökét, a ‘thebete‘ (ثبت) szót.
A gondolatmenet még egyszer összefoglalva:
(1) ‘darb‘ (ضرب)
(2) arab szövegű jelentésmagyarázat a Mufradat című kötetben: إيقاع شيء على شيء
(3) a jelentégmagyarázat az إيقاع arab szót használja
(4) az إيقاع arab szó a وقع szógyökérből ered
(5) a وقع szógyökérből képzett szavak listáján a Mufradat című lexikonban a الوقوع kifejezés szerepel az első helyen
(6) الوقوع szó arab szövegű jelentésmagyarázata a Mufradat című lexikonban: ثبوت الشيء وسقوطه
(7) a jelentégmagyarázat a ‘thubút‘ (ثبوت) arab szót használja
(8) a ‘thubút‘ (ثبوت) szógyökere a ‘thebete‘ (ثبت) arab szó
(9) a ‘darb‘ (ضرب) szó jelentésével kapcsolatban a ‘thubút‘ (ثبوت) kifejezést, illetve annak szógyökét, a ‘thebete‘ (ثبت) szót vizsgáljuk
A Mufradat (vagyis a Mufradat al-Fazl al-Korán) egy lexikon, mely a Koránban található kifejezéseket gyűjtötte össze. Írta Abul-Qasim al-Husszein bin Mufaddal bin Muhammad Ar-Raghib Al-Iszfahani (meghalt 1108./502. hidzsri évben). A munkát felülvizsgálta Szafwan Adnan Dawúdi, Damaszkuszban és Beirútban, 1992-ben (1412. hidzsri évben).
[3] Almaany.com online szótárban, a ‘thubút’ (ثبوت) szóra keresve többek között a következő jelentéseket találhatjuk (a weboldal angolul érhető el):
– “noun gerund of verb to dwell”, magyarul a tartózkodni (egy adott helyen) igéből képzett főnév (egy adott helyen tartózkodni – egy adott helyen való tartózkodás)
– “noun gerund of verb to lodge”, magyarul a lakni igéből képzett főnév (lakni – ottlakás/lakhatás)
– “remaining; dwelling; support; stopping; stay; inhabitancy; inhabitation; lodging”, ami magyarul azt jelenti: maradás, tartózkodás, támogatás, megállás, megszállás, lakás, lakhatás, életvitel egy adott helyen
[4] Liszán al-Arab, tétel: ثبت.
ويقال: ثَبَتَ فلانٌ في المَكان يَثْبُتُ ثبُوتاً، فهو ثابتٌ إِذا أَقام به <- ha valaki egy adott helyen lakik/tartózkodik, egy adott hely lakosa akkor őt ‘thabit’-nak hívják.
(‘thabit’ = ثابتٌ , tehát egy lakos aki úgy mond, oda van “rögzítve” a lakóhelyéhez)
A Liszán al-Arab című munka az egyik legnagyobb terjedelmű arab szavak jelentését összegyűjtő lexikon. Írta Dzsemaleddin Mohammed ibn Muqrim ibn Manzur (született 1232./ 630. hidzsri évben, meghalt 1311./711. hidzsri évben). Újranyomtatva Bejrútban (mai Libanon), ismeretlen dátummal.
[5] Mufradat (a Korán kifejezéseinek lexikonja): طوع
الطَّوْعُ : الانقيادُ، ويضادّه الكره قال عزّ وجلّ: ائْتِيا طَوْعاً أَوْ كَرْهاً <- az al-tau’u (الطَّوْعُ) szó jelentése: (egy olyan bizonyos) engedelmesség (ami), az ‘al-karh’ (الكره) arab szó ellentéte. A mindenható Isten a következőket mondja a Koránban (44:11-es verssor): “Gyertek akarva (طَوْعًا) vagy akaratlanul (كَرْهاً)” / “Gyertek egyetértve (طَوْعًا) vagy kényszerítve (كَرْهاً)”
Add comment